A képekhez

Mivel tényleg mindig rohanunk, és mivel a blogspot nem túl felhsználóbarát, nem úgy kerülnek fel a képek, ahogy szeretném, tehát nem foglalkozom a sorrenddel, és nem tudok írni minden képhez képaláírást. Nagyjából azért úgy tűnik, hogy így is sikerül elmondanunk velük valamit, de sok képhez lehet, hogy szükség van magyarázatra, úgyhogy itt is kérdezzetek nyugodtan, de otthon természetesen mindent részletesen elmesélünk.
Az előző bejegyzéshez csak annyit, hogy életemben előszőr láttam tengert (ahogy Zsozsó mondta; "mindjárt óceánnal kezded"). Megérte ennyit várni mert hihetetlen élmény volt, lenyűgüző és félelmetes. A legalsó képeknél kerültem igazán közel hozzá. Akkora szél volt, hogy 6-7 méter magasra csaptak fel a hullámok, és a képeim fele életlen lett, pedig 1/100-ot eddig sikerült kitartanom... Úgyhogy minden tisztelet a vikingeknek és társaiknak. Amúgy a helyszín kb 300km-re van Dublintól, Galway közelében, tehát Írország keleti partjáról utaztunk egészen a nyugati partig. A sziklák 8 kilóméteren keresztül húzódnak égig a partvonalon, és kb 40m magasak. Kicsit párás és kellemetlenül szeles idő volt sajnos, de ha kedveztek volna a körülmények, akkor sem csináltam voln jobb képeket, mert egészen le voltam döbbenve. Arról nem is beszélve, hogy tipikus turista hely lett, ami nagyon idegesített. Ezért nem is a klasszikus Cliff of Moher-nál éreztem jól magam, hanem az egyszerű, köves tengerparton, ahol egyedül voltam. Ez az első hely, ahol úgy éreztem, muszáj fekete-fehér képeket is csinálnom, úgyhogy erről majd később lesz még pár kép.

A Guinness gyárhoz csak annyit tennék hozzá, hogy ugyan ez is egy turistalátványosság, de irigylésre méltó profizmussal van kialakítva az egész. Pedig ez "csak egy sörgyár". Ez mondjuk jellemző mindenre itt, hogy még a gagyi-szuvenírboltban is jól tudom magam érezni, nem úgy mint pl Szentendrén vagy a Váci utcában. (magyarul: itt nem árultak chuck norrisos bőgatyás csikós bábut). Van egy elég rossz kép egy erőgépről, azt csak azért tettem fel, mert eredeti budapesti Ganz gyártmányról van szó. Hál' istennek már sem ez a kis vállalatocskánk, sem a világ egyik leghíresebb fotoalapanyaggyára (forte) nem működik mo.-on. Pl. ezért van ennyi különbség a két ország között...

A Temple Barhoz nem nagyon lehet mit hozzá tenni. egy nagyon jó kis este volt. A legjobb Ír whiskyt ittuk (Paddy), és természetesen töménytelen mennyiségű Guinnesst, mert nem győzöm elégszer hangoztatni, hogy a csapolt változat egyszerűen a világ legjobb söre, amit tényleg nem az alkoholtartalma, hanemaz íze miatt isznak az emberek. (aztán persze 9 után nincs egy józan ember sem írországban, meg előtte sem nagyon. Viszont jó hír, hogy tesznek valamit az alkoholizmus ellen, ugyanis 11:30-ig nem lehet sehol alkoholt kapni. Amúgy pedig minden szórakozóhelyen tilos bagózni, ezt kéne mindenhol bevezetni!)




Ma nincs tól jó idő, de mindjárt indulunk Dublinba, hogy hozhassuk az újabb képeket.
Az időjárásjelentés heavy-rainről beszélt, ami itt Dublinbn igen ijesztőnek tűnik, de állítólag vízálló a fotóstáskám...
este jelentkezünk